Kiscsicsó erőt adott

Pénteken a Jesenice elleni hazai mérkőzéssel elkezdődik az EBEL-idény, a rajt főpróbája jól sikerült, hiszen idén is győztünk Kiscsicsó emléktornáján.

A szezonra új edzővel készültünk fel, aki másfajta stílust gondolt ki nekünk, mint amit eddig játszottunk. Ez meg is látszódott eddig a játékunkon, hiszen a felkészülési időszakban igen hullámzó teljesítményt nyújtottunk. Sok kritika, teszem hozzá, jogos kritika ért bennünket, hiszen sorozatban a tudásszintünk és tőlünk megszokott színvonal alatt teljesítettünk, ami egyáltalán nem volt jellemző ránk.

Zavarttá is váltunk ettől a dologtól, frusztrált bennünket, hogy nem megy a játék, csalódást okozunk azoknak, akik szeretnek minket, bíznak bennünk. Emiatt aztán izgultam is rendesen a hétvégi, fehérvári torna előtt, nem éreztem elég jónak a formánkat ahhoz, hogy jól szerepeljünk, pedig Kiscsicsó igazán megérdemli, hogy a csapat az emléke előtt tisztelegve a maximumot hozza ki magából.

Szerencsére a csapat átérezte annak a súlyát, amit Gabi emléke jelent mindannyiunknak, és megnyertük a tornát. Ebben a jó szereplésben azért közrejátszott az is, hogy az EBEL-rajtig már kevesebb, mint egy hét választ el minket.

A felkészülési mérkőzések eredményeiből messzemenő következtetéseket soha nem szabad levonni, sem a saját eredményeinket illetően, sem a riválisok teljesítményével kapcsolatban. Most se gondolja senki, hogy a Ljubljanát a bajnokságban oda-vissza verjük állandóan, mert ennyire gyengék lennének. Csupán volt egy pár perces rövidzárlatuk most, ami most elég volt a nagy különbségű győzelemhez, de erre aligha lehet állandóan számítani. Mint ahogy arra sem, hogy a Graz ellen kapott gól nélkül tudunk győzni. Sok munka vár ránk, sokat kell dolgoznunk, hogy a bajnokságban elérjük a célunkat, és ismét bejussunk a playoffba, de ígérhetem: mindent megteszünk majd azért, hogy ez sikerüljön!